*.* *.* *.*
Rettentően vártam már, hogy eljöjjön ez a nap! Még sosem jártam Visegrádon, még sosem vettem részt konferencián, nem csatlakoztam még egyetlen régész társasághoz sem, szóval most mindez együttvéve doppingszerű élményt nyújtott számomra.
Tulajdonképpen nem tettem semmi különöset, csak hallgattam a tapasztalt "kollégák" előadásait különböző ásatásokról, melyek közül háromban én is részt vettem. Nagyon jó érzés volt visszanézni az ismert várak képeit és jobban tisztába kerülni az ásatási eredményekkel. Vicces, mennyivel másabb egy szakmai megközelítésű beszámoló, mint az én olykor komikus jellegű írásaim. De ez egy (nyilvános felületen kezelt) privát blog, és az én olvasóimat szerintem nagyrészt hidegen hagyja, hogy a 23. árok észak-déli irányú metszetéből a népvándorlás kori kengyeles és cikáda fibulák milyen arányban kerültek elő. Az atomreaktort sem azért nézem meg, hogy aztán otthon maghasadási egyenleteket számolgassak lefekvés előtt. Ezt pedig értelemszerűen mástól sem fogom elvárni.
Tehát, jó kis Castrum Bene konferencia, szerencsére fűtött teremben, így bundakabátban még pont nem szenvedtem maradandó károsodást. Délelőtt tízkor kezdtük az első kétórás blokkot, melyet a házigazda Visegrád indított. Fel is spannolt a téma rendesen, mert a városhoz van/lesz más irányú kötődésem is... és csak remélni tudom, hogy a szakdolgozatom előkészítésére nem ilyen kutya hidegben kerül majd sor (februárban, jó vicc). Ezen kívül csupa olyan vár került terítékre, ahol vagy turistáskodtam (Eger), vagy
ástam (Sátoraljaújhely) korábban, esetleg olyanok, amelyek egyetemi kutatás alatt állnak és ezért szimplán érdekelnek (Regéc). Természetesen az újhelyi gyűrűk és a faragott kövek még mindig nagy kedvenceim.
Ebédszünetben körbejártam a Mátyás király Múzeum környékét, melynek az egykori palotaépület ad otthont. A monumentális emlékek beazonosításában segítségemre voltak korábbi tanulmányaim, ezt röviden Buzás Gergely rekonstrukciójával tudnám szemléltetni.
Megnéztem az állandó kiállítást is, innen leginkább a Herkules-kút és a Múzsák kútja eredeti maradványai ragadtak meg. Ma a belső udvarban az előbbi rekonstruciója áll.
 |
| Íme! |
 |
| Felülről pedig még szebb :) |
A délután folyamán előkerült
az általam oly nagyon szeretett Csábrág vára és szülővárosom, Várpalota is - valamint Zádorvár, amit a nyár folyamán erősen fontolgattam, de ugye két munkahelye napi 10 órás beosztással nem igazán lehet az embernek. Annak viszont felettébb örülök, hogy jövőre folytatódnak a munkálatok, és jó eséllyel tudok a brigádhoz csatlakozni.
Természetesen az első adandó alkalmat kihasználtam, hogy a Castrum Bene Egyesület tagjává avanzsáljak, és a közös kirándulásokat már előre várom - hehe, várom! -, ahogy azt is remélem, hogy az ingergazdag környezet a publikálásra is sarkallni fog.
Ééés, az előadássorozat után sor került egy kiállításmegnyitóra is, a magyarországi várak fejlődéstörténetéről és a középkori lovagi kultúráról - ergo csomó olyan dologról, ami engem ebihal korom óta érdekel.
"A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállítás a középkori magyar várak és a haditechnika fejlődését, a várakért folyó harcokat, az ostromok és várvédelem módszereit és eszközeit mutatja be az államalapítás korától a törökkor kezdetéig, virtuális rekonstrukciók, 3D nyomtatott makettek, számítógépes animációk, fegyvermásolatok és régészeti leletek segítségével. Egy-egy korszakot, illetve vártípust egy-egy emlék képvisel, valamint a korszakból való fegyverek és azok rekonstrukciói."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése