2018. december 25., kedd

Kellemes Ünnepeket Mindenkinek! /VERS update/

Nohiszen, lassan véget ér a karácsony, én meg még fel sem eszméltem teljesen (hülye vizsgák!). Mostanában kicsit hanyagoltam az oldalt (februártól több időm lesz erre is), addig is viszont, gondoltam, folytatom a régebben megkezdett verses bejelentkezéseket. Tekintve, hogy karácsony végéig az oldalra biztos nem tennék fel a moderátorok, felrakom ide ezt a kis témába vágó szösszenetet:


Jászolban
(átirat József Attila Betlehemi királyok c. versére)

Csillag szeli át a betlehemi eget,
Csillog körülötte az est, mint integet.
Remegő kezekkel mutat a magasba
Az egyszeri asszony, ki paplanját mossa.

Oldalán már érzi, hogy a bégető nyáj
Gazdája - egy pásztor - magának utat váj.
Botja végén cseng a kicsiny aranycsengő -
Hármat csendül éppen, s a kis Jézus eljő.

Hárman szólnak hozzá: adj'isten, Megváltó,
Utadból tisztuljon minden baj és ártó;
Helyette fogadj el tömjént és aranyat,
S legfőbb hódolatunk, mely szívünkből fakad!

A kisdednek fején ragyog a glória;
Feléjük néz, ahogy felkapja Mária.
Szemébe pillantva egyből látják benne:
Életükért Jézus akármit megtenne.

Arról, meddig éltek, nem szól már a fáma.
Ó, bár tudták volna: Jézus köztük járna
Ma is, ahogy régen - minden egyes percben.
Újból földre száll, hogy híveket szerezzen.

Mindig lesz, ki kérdőn áll csodái elé,
Ám ki érti, tudja: vére Úristené.
Úgy, ahogyan látszott csecsemőkorában:
Lelkünket megóvja éltében s porában.




Áldott, Békés Karácsonyt kívánok minden kedves Olvasómnak - és azoknak is, akik nem az Olvasóim (hozzájuk mondjuk ez kisebb Valószínűséggel fog eljutni :D). Vigyázzatok magatokra!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden egyes szavadtól csak üresebb leszek

Van abban valami kellemesen gusztustalan, ahogy az ember egyik pillanatról a másikra, az eufóriából a teljes kiüresedettségbe tud esni, aztá...