2018. november 18., vasárnap

Bemutatkozás a Holnap Magazinban

A Kapunyitási piknik megjelenése óta fontolgatom, hogy felfüggesztem a poet.hu-s tevékenységem. Nem mintha a közösséggel bármi baj lenne, de a felület kezd erősen túltelített lenni, és néha már két heteket várok, hogy egyáltalán megjelenjen valamelyik írásom. Ezen kívül viszont, ami ennél is nagyobb probléma: semmiféle szakmai visszajelzést nem kapok. A regisztrált tagok közül néhányan persze írogatnak olykor-olykor a bejegyzéseimhez, na de itt nem ez lenne az elsődleges cél (mert akkor még tíz év múlva is ott fogok tartani, hogy magánkiadásozgatnom kell, aztán meg hoppon maradok ötven-száz-akármennyi kötettel a tarisznyámban).

Két hete részt vettem egy szakmai workshopon, és az a négy óra elég volt ahhoz, hogy rájöjjek: a verseim kétharmada, ha nem is hulladék, de nem is kiadásra Való. Még a jobbak között is akad, ami túlzottan archaizál, követhetetlen a történetvezetése, stb. Ezért mostantól nem lesznek átiratok. Más művészeti ágak feldolgozására látok esélyt, de eszemben sincs több ismert verset átírni. Ahogy a mondás tartja: szarjankónak túl jó vagyok. És a szabadversek... megfogadtam, hogy nem írok többet - most pedig egy hete mást sem csinálok. Hála a jó égnek.

Tehát.

Mi lesz a poet.hu-val?
Néhány anyag még biztos felkerül a Kapunyitási piknik repertoárjából, hogy azokhoz is eljusson, akik a weboldalamat/blogomat nem olvassák, a poetet viszont igen. Szóval megszűnni nem fog, ebben biztos vagyok.

Felhagyok a publikálással?
A legkevésbé sem. Íme az új felületem, amin egy vers már meg is jelent:
Holnap Magazin: Sólyom Lili
Telis-tele lesz történetekkel, talán cikkekkel - és természetesen szabadversekkel is. :)

Ölelés (meg télikabát, meg minden egyéb illúzió)!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden egyes szavadtól csak üresebb leszek

Van abban valami kellemesen gusztustalan, ahogy az ember egyik pillanatról a másikra, az eufóriából a teljes kiüresedettségbe tud esni, aztá...