Azok a fránya cölöplyukak

Kis hazánkba visszatérve azonnal indultam a mélyen tisztelt néhai Laczkó Dezső paleontológus kutatóról elnevezett veszprémi múzeumba. Da, jártam a főkajári ásatáson is. Rendkívül üdítő volt, a rekkenő júliusi hőség után legalábbis biztosan.

Amiben friss élményem a korábbitól számottevően különbözött, az egészen pontosan... Ugorjunk vissza egy kicsit július harmincegyedike délután háromnegyed négyre!

"- Lili, tud rajzolni?"

Hát persze! Megmutassam, hogy tudom gyakorlatba fektetni?

(Utóbbi kommentárom a csábrági kiruccanás előtt persze még nem állta volna meg a helyét; ami azóta lefolyt a Varbók patakon, azóta már történelem.)

Legújabb bejegyzésemben a régészeti rajzról szeretnék beszélni - azoknak, akik még nem hallottak róla, vagy csak nincsenek vele tisztában, mi fán terem az ilyesmi. Szóval, kezdjünk is neki!

👉 Mire lehet szükség, ha régészeti rajzot készítünk?

• először is milliméterpapírra (nyolc-tíz órás munkanapra bőven elég egy A/3-as lap)
• ceruzára, radírra, természetesen
• rajztáblára
• spárgára vagy strapabíró fonalra és két karóra, amikhez ez rögzítve van
• libellára
• mérőszalagra /colstokra (inkább az előbbit ajánlanám, abból is a 20 méteres verziót), ebből kettő darab fog kelleni
• kalapácsra
• szögekre
• alkoholos filcre
• kb 2x2 centis műanyag lapokra
• kosárra vagy szerszámosládára, amiben mindezt visszük magunkkal ide-oda
• végezetül egy szivacspárna sem árt, amire ráülhetünk a tűző napon

👉 Hogyan kezdjünk hozzá a művelethez?

• Amint megtaláltuk a megfelelő objektumot, nekiláthatunk a megtisztításnak (amennyiben ezt korábban nem tették meg helyettünk); erre szolgál a horoló, ecset, spakli stb.
• Ha a leképezni kívánt terület/felület rajzkompatibilis, jelöljük be az A és a B pontokat (tehát például a 614-es objektum esetén a pontjaink 614A és 614B lesznek) nagyjából 10 cm-re a szelvény szélétől és rögzítsük is ezeket.
• A és B ponttal egy vonalban (úgy, hogy egy egyenesbe essenek) állítsuk fel a tengelyt, ami szintén rögzítendő.
• Libella segítségével ellenőrizzük a tengely pontosságát; hiba esetén korrigáljuk azt.
• A továbbiakban a mért adatokat mindig a tengelyhez viszonyítjuk.
• A rögzítetett pontok között vezessük végig a hosszabb mérőszalagot (ezt sem kell mozgatnunk később).
• Ezt követően a mérés a második mérőszalag vagy colstok segítségével történik.

👉 Hogy néz ki a régészeti rajz?

• A fejlécen mindig tüntessük fel a lelőhely pontos nevét, adattári számát, a rajzoló nevét és a méretarányt (ez általában 1:20 értékű).
• Aktuális feladatunknak megfelelően készíthetünk metszet-, felszín- vagy falszövetrajzot; amire figyelnünk kell, hogy A és B pontokat mindig a tengelyen ábrázoljuk.
• Segíthet a mérésben, ha méterenként (5 kocka) jelölést hagyunk a lapon. ☑
• Kisebb rajzokat egymás mellett is elkészíthetünk; annyi a lényeg, hogy a tengely mindig egy vonalba essen.
• Ha kész a rajzunk, lássuk el a fontosabb információkkal, jelmagyarázattal.

Készül a régészeti rajz
Forrás: https://szikmblog.wordpress.com

Hasonló élményben volt részem nekem is, amikor az emlegetett csábrági falat azzal a bizonyos Lőréssel, később pedig a balatonfőkajári kelta cölöplyukakat vázolgattam a nyári délutánokon. Szó se róla, mindezért nagyon hálás vagyok, mert rengeteg gyakorlatot szereztem, így most már, ha ellátogatok egy ásatásra, az a jóleső érzés fog magával ragadni, hogy "Igen! Velem itt már lehet kezdeni valamit."

Büszke vagyok, mint a páwa kan!