Az 1720-as évek közepén a Zólyom és Beszterbánya között félúton található Garamszegen (a mai szlovákiai Hronsek területén) épült az a norvég stílusú fatemplom, mely egyedülálló kialakítása révén 2008 óta a világörökség része.
Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében az épület szerkezete kizárólagosan faanyagból állhatott, építése során vasat egyáltalán nem használhattak. A főbejáratot a faluval átallenes irányból helyezték el, a templomnak tornyot nem emelhettek. Az 1725-26 között, egyetlen év alatt emelt óriási - 11,5 m - belmagasságú építmény sokkal inkább a vidéki skanzenek hangulatát idézi.
Az alaprajz görögkereszt alakú, a tengely észak-déli irányban húzódik. Az ácsmunka rendkívül magas színvonalát mutatja, hogy - a megállapodás értelmében - az építkezés során szögeket egyáltalán nem használtak, azokat klasszikus összekötő technikával, faanyaggal helyettesítették.
A skandináv építészet szokatlan elemei a kórus alatt és fölött is tetten érhetők, a bejáratok melletti oszlopsorok ión mintával díszítettek. A kóruspadok elhelyezése különleges, kompozíciójuk amfiteátrum-jellegű. Az 1100 férőhelyes templom keletelt szerkezetű, benne hat oltárkép található (ezek helyét az egyházi ünnepek alkalmával folyamatosan változtatják). Legjelentősebb az oltár két oldalán látható, a Szentlélek leszállását ábrázoló, feltehetően 17. századi műremek. A további két festmény a 19. század közepéről származik.
A templomban fellelhető barokk orgona Martin Podkonický besztercebányai mester munkáját dicséri. A garamszegi skandináv fatemplom a mai napig használatban van, a környékbeli lakosság körében népszerűsége változatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése