Az illemtan könyvek korántsem tarthatók a modern kor vívmányainak. Épp ellenkezőleg: már csaknem kilencszáz évvel ezelőtt, II. (Plantagenêt) Henrik angol király udvarában is előírták a jó modort.
Az etikett első írásos összefoglalása Beccles-i Dániel nevéhez köthető. "A civilizált ember könyve" (Urbanus Magnus) egy 2800 soros, verses formában írt, latin nyelvű ajánlás, mely - bevezető leírása alapján - valószínűleg a nemesi háztartásokban szolgáló ifjak számára készült.
A szerző a hagyomány szerint egyenesen Henrik király üzenetét tolmácsolja a "faragatlan fickóknak", akik az élet minden területén leckét kaptak az illendő magaviseletről.
A gyűjtemény bizonyos pontjai a mai normáknak is könnyen megfeleltethetők (pl. "ne játssz az étellel az asztalnál", "ne lopd el az evőeszközöket", "illetlenség templomban elaludni"), többségük viszont a huszonegyedik század emberének meglehetősen abszurdnak tűnhet. Ilyen tanács többek között a "ne az előcsarnokban szállj le a lóról" (mert azért valljuk be, az emberek manapság igen ritkán közlekednek lóháton... meg különben is, kinek van a házában előcsarnok?), és hogy "ne beszélj sokat, ha gazdagok asztalánál eszel" (nem feltétlenül arányos az anyagi javakkal, ki mekkora tekintélyelvű köcsög).
Vitathatatlan azonban, hogy a leginkább megmosolyogtató ajánlások a személyes higiéniával foglalkoznak:
- "Amikor megéhezel, és készen állsz az evésre, ürítsd előbb beleidet." (Ez mondjuk evidens.)
- "Ne legyen nagy számú hosszú szőr orrlyukadban."
- "Ha böfögésnek érzed szükségét, ne felejts el a plafon felé nézni."
(Nini, hát ez ki volt, csak nem a pók a falon?) - "Ha kezedbe fújod orrod, ne nézegesd a tenyereden lévő mocskot."
(Nekik még nem volt Cevájuk LOL.) - "Ne támadd meg az ellenséged, ha látod, hogy éppen a dolgát végzi."
(Szóval ha beguggolok a bokorba, akkor az cine.) - "Mások előtt alfeled ne adjon ki titkos szelet combjaid között."
(Bölcs Salamon mondta vala...) - "A vendégek, hírnökök és szolgák ne vizeljenek az épületben. A ház ura vizelhet saját otthonában."
(Mert a saját otthonomat nyilván szívesen mocskolom össze. Több mint Valószínű.)
Érdemes megemlíteni a király (avagy a szerző?) erkölcsi útmutatásait is.
- "A nők kéjesek és megbízhatatlanok, mindig készek a paráznaságra."
Ömmm...
- "Bármit tesz a feleséged, őrizd meg a házasságot."
- "Ha már nem bírsz magaddal, ne közönséges kurvához menj, és intézd el gyorsan."
És egy nyilvánValó, Magdi anyusos példa:
"Ha azt akarod, hogy az emberek valamit ne tudjanak meg, ne mondd el a feleségednek."
[...]
Meg kell hagyni, helyenként fájdalmasan hasonlít a gondolkodásunk a Henrik-korabeli faragatlan fickókékra (a szokásainkról már nem is beszélve).
Hiába, egy biztos: az emberek nem változnak.
